Dr. Selye János stressz-kutató biológus szavai hűen tükrözik a stressz fogalmának tömörségét. A stressz mindennapi életünk alkalmazkodásának mellékterméke, amely elől ki nem térhetünk, hiszen minden megismerési folyamat szerves része. A stressz fogalomköre összetett, stressznek tekinthető a bírálat, a dicséret, a kívánság, a sóvárgás, a jutalom, a feladat, a kimerültség, az erőfeszítés, a zaj, a hőmérsékletváltozás – tehát bármilyen szituáció, ami megköveteli az alkalmazkodást. Ezeket a tényezőket stresszoroknak nevezzük. Ezek a tényezők és az ezekre adott viselkedési mintáink adják az életet.
Egyértelmű tehát, hogy a kineziológia nem a stresszmentességet tűzte ki céljául, hiszen az a világtól való elszakítást és az idegrendszerünk leépülését eredményezné. A minőségi változás célja a megfelelő stresszkezelés, a belső és külső szabályozótényezők optimalizálása, így az alkalmazkodási energiafelhasználás redukálása.

A kineziológia módszertanának kifejtése előtt azonban ismerkedjünk meg körültekintőbben a stresszel! Mint előzőleg megállapítottuk Selye János meghatározásából: a stressz nem specifikus reakciót jelent, azaz nincs meghatározott, életre szóló receptünk az egyes külső ingerek kezeléséhez. Azaz a stresszre mindig más reakcióval válaszolunk, más energia-befektetéssel, más szervek igénybevételével, más gondolatokkal.
A stresszt egyedül minőségi tekintetben tudjuk osztályozni :

Eustressz:
• pozitív
• megerősítő
• cselekvésre sarkall
• motiváló
• célorientált
• feltöltő
• energetizáló

Distressz:

• blokkoló

• frusztráló
• csalódottságot idéz elő
• félelmet kelt
• görcsös
• ijesztő
• idegesítő

Azt, hogy a jelenben hogyan reagálunk a stresszhelyzetekre, a belső és a külső szabályozó tényezők határozzák meg. A tényezőket a strukturáltságunk, érzelmi előéletünk, viselkedésmintáink és környezetünk alkotják. A Selfness a belső szabályozós tényezők oldását helyezte prioritásba, hiszen annak a tisztítására van a legközvetlenebb és leggyorsabb változást ígérő módszere. Amint sikerült az egyénnek újraprogramoznia a stresszor kezelésének folyamatát, a reakció érzelmi felindultságtól és felesleges energiáktól mentes, eredményes lesz.

A folyamat eredményezhet súlyos testi és lelki, úgynevezett pszichoszomatikus betegségeket. A leggyakoribb stressz eredetű betegségek: elhízás, apátia, depresszió, kimerültség, alacsony önértékelés, szorongás, ingerlékenység, függőség, szexuális problémák, alvászavar, migrén, allergia, gyulladás, hipertónia, diabetes, rák, immunbetegségek, arteriosclerosis, emésztési betegségek, tanulás és figyelemzavar, ágybavizelés.

A tanulási folyamatainkon keresztül megismert stressz-reakciók mintáját szervezetünk az agy baloldali halántéklebenyének hátsó felületének egyik agytekervénye tárolja. Ezt a területet Közös Integratív Területnek nevezzük. A KIT tartalmazza a jelenre vonatkozó önképünket, önértékelésünket, tanult viselkedésmintáinkat, érzelmi reakcióinkat, melyen információk segítségével tudunk megfelelően működni. Azonban ha az egyént egy olyan impulzus, stresszor éri, amire a KIT nem tud megfelelően válaszolni, a homeosztázis felborul. A szervezet reakciós képessége ilyenkor lekapcsol, és „üss vagy fuss” üzemmódra vált át. Ez az elhangolódás végül rossz viselkedésmintát, de hosszútávon akár egy súlyos betegséget is okozhat. Bármit is teszünk, érzünk, tapasztalunk, gondolunk, az kihat szervezetünk egészségére.