"Nem tudja a bal kéz, mit akar a jobb."

Ha ismerősen cseng a szólás, minden bizonnyal lelki szemeid előtt megjelent a szóláshoz tartozó szituáció is. Mikor kusza gondolatok keringtek benned vizsgahelyzetben, és csak a dadogás ment. Vagy mikor valamilyen hosszabb magyarázat végighallgatását követően nem tudsz a hallottakra reagálni-  "egyik fülön be, a másikon ki" - szokták mondani. Általában, ha ilyen élmények érnek minket, megmagyarázhatatlan idegi terhelés alatt vagyunk, vagy egyenesen kifáradtnak érezzük magunkat. Azt tapasztaljuk, hogy életünk monoton, létünk vízének felületén sodródunk mindenfajta megértéstől, pozitív kilátástól mentesen. Ezt rövid távon persze orvosolhatjuk egy nagyobb alvással, pihenéssel, vagy bármilyen más kikapcsolódási formával, de a probléma magja a felszín alatt a továbbiakban is ott lesz. Amennyiben megint hirtelen jött stresszhelyzetbe kerülünk, ugyanilyen rövidzárlat- szerűen fogunk az ingerre reagálni: dadogással, nem értéssel, ügyetlenkedéssel.
Itt az ideje, hogy az idegrendszerünk normális működését akadályozó tényezőket átalakítsuk támogató tényezőkké!

Az agyas nyolcas

A két agyfélteke különböző módon működik: eltérő feladatokat látnak el, különböző idegi folyamatokat irányítanak, más és más információ típusok áramolnak bennük. Mégis, mint agyat, egy-egységes szervként tekintjük. Nem is csoda,hogy meglepetésként érhet minket az, hogy ennek az egységes rendszernek a működése csőstül felborul, ha a két agyfélteke közti információ áramlás módosul. A módosulás folyamatában a beérkező információk nem jó helyre (agyi központba) kerülnek, nem megfelelően dolgozódnak fel (ami által hiányos, vagy teljesen rossz ingerreakciót generál az agy) , végül nem megfelelő helyre jut el az agy válasza. Ez a folyamat hasonló egy rövidzárlathoz.
A két agyféltekénk -a jobb és a bal - tehát eltérő feladatokkal és működési mechanizmusokkal rendelkeznek. Feladatukat tekintve így alakulnak:

forrás: nemkutya.hu

Azzal az agyféltekével dolgozzuk fel az adott pillanatban beérkező információt, amelyik az információ fogadására és feldolgozására, illetve az arra adandó válasz adására alkalmas. Ha egy információt (pl. egy kép látványa) a jobb agyfélteke dolgozza fel, azt az információt a bal nem fogja tudni előhívni, mivel az másmilyen jellegű információt szerzett az ingerről.
Vegyünk példának egy szép festményt, amiben elgyönyörködünk pár percig, majd tovább állunk. Ha valaki megkérdezné tőlünk, hogy a képkeret hány kiálló hullámból állt, nem tudnánk rá pontos választ adni. Hiszen abban a "képnézegetős" szituációban a jobb agyfélteke lubickolt az ingerek tengerében, és nem a bal agyfélteke analitikai hajlama aktivizálódott.

Na, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az agy egy egységes rendszernek tekintendő. Ha nem egységesen működne, nem lennénk képesek a tájékozódásra, saját határaink felismerésére, a formák és szimbólumok mögöttes tartalmának értelmezésére...nem lenne egy kiegyensúlyozott élet, az biztos. A két agyfélteke kommunikációjában tehát a cél az, hogy:

• az információ a megfelelő agyi központban kerüljön feldolgozásra
• képes legyen az egységesen reagálni
• szabad legyen az információ áramlása mind az adott féltekében, mind a két félteke közt a közti agy által

És hogy mivel jár az, ha ezek a feltételek nem teljesülnek?

• rossz helyzetfelismerési képesség
• nem tudunk az adott helyzetben megfelelően reagálni
• rövidzárlat-szituáció: dadogás, nyelvbotlás, ügyetlenkedés
• agyunk a szerzett vizuális információt nem tudja egységesen kezelni, a feldolgozott információ hiányos lesz
• nem látjuk a teljes képet bizonyos helyzetekben (pl.: könyvolvasás, vagy tanulás esetében) , csak a bal/jobb oldalon látottakat tudjuk feldolgozni
• rossz memória

Végezetül idesorolnék egy-két fontos tényezőt, ami a megfelelő agyi kommunikáció megszakadásához vezethet:

• mozgásszegény életmód
• napi több óra TV nézés, számítógépezés
• technicizált, audio-vizuális élményt kereső programok túl nagy aránya
• kevés kultúr- és mozgásban gazdag program
• önálló gondolatok hiánya
• motiváló környezet (barátok, család) hiánya

A végtelen nyolcas

Mint szimbólum az ezotéria iránt érdeklődők körében az egyik legjobban ismert jel. A szimbólum "szerkezetét" tekintve a végtelen körforgást, a ciklikusságot, az egységet, a szférák közti egyenlőséget és azok egymásba olvadását jelképezi. A vonalvezetését követve a tér minden pontját átjárja, (agyi folyamatok nyelvére fordítva: teljes körű információ gyűjtés) és egy középpontban végződik, ami nem az egész végét, hanem csak egy ciklus befejezését - egy új ciklus kezdetét jelzi (agyi folyamatok nyelvén: érzékeltek feldolgozása, értelmezése, tapasztalat felhasználásával új folyamat kezdése.) 
A kineziológia ezt a szimbólumot tehát jelképe, vonalvezetése, és energetikai tartalma miatt használja a stresszoldás több területén is. 

Fejlesztés mozgással 

A mozgásfejlesztéses, kineziológiai módszerek a tanulási és érzékelési zavarok megelőzősében egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban - kifejezetten az óvodások körében.

Normál fejlődésmenet esetében a szervezett, rendszeres, szakmai kontrollal kísért intenzív mozgásfejlesztés többletfejlődést eredményez (Király, Szakály, 2011).

A kinetikai, kineziológiai fejlesztő hatású feladatokkal kialakíthatnak hiányzó képességeket és segíthetik egyes kognitív teljesítményromlások csökkenését, megszüntetését, hiszen a mozgás a fejlődés motorja, megfelelő mennyiségű mozgásingerre van szükség az ép idegrendszer fejlődéséhez, melynek megfelelő érettsége elengedhetetlenül fontos a kultúrtechnikák elsajátításában.
Az egészségesen működő idegpályák, jó agyi kommunikáció alapja a jól koordinált mozgás, aminek egyik alapfeltétele, hogy az egyén képes legyen a két testfél mozgásainak összerendezésére. Mint ilyen, kapcsolatban van a tanulási képességek fejlődésével is.

"Az olvasásnak nincs az agyban külön vezérlő központja, több terület együttműködésének eredményeként valósulhat meg ez a kognitív folyamat. Ahhoz, hogy tanulás, az olvasás, vagy bármilyen más megismerő tevékenység eredményes legyen, a két speciális, egymástól különböző funkciókat ellátó agyfélteke minél hatékonyabb együttműködésére van szükség. Ezt segítik a keresztmozgások, melyek valójában a két agyfélteke keresztbeidegzésére szolgáló mozgások egyidejű végzését jelentik. A keresztmozgások végzésével az agy térbeli dimenzióit, a különböző vezérlő központok működését sikeresen össze tudjuk hangolni, ami már a változás folyamatát indítja be! "  - Csépe: Az olvasó agy

A középvonal- keresztezés korrekciója

1. Álló helyzetben nyújtsd előre a bal karod, a hüvelykujjadat tartsd fel, és lassan egy fekvő nyolcast rajzolj a levegőben!
   Középről indulj, majd rajzold meg a nyolcas jobb hurkát, felfelé kezdve! 
   Középen keresztezd és rajzold meg a nyolcas bal hurkát! Közben a fejedet egyenesen tartsd, a szemeddel kövesd a hüvelykujjad! 
   
   
2. Négy-öt nyolcas után ugyanezt csináld meg az ellentétes oldali karoddal is!
   
   
3. Végül a két kezedet összekulcsolva és a két karodat használva rajzold meg a nyolcast! Először rajzolj (és közben kövesd) kicsi, majd nagy nyolcast!

    + : Természetesen a fekvő nyolcast papírra is le lehet rajzolni. A gyakorlat során ismét középről kiindulva, jobbra felfelé lassan rajzold meg a nyolcas jobb, majd bal hurkát. Ezalatt a fejedet úgy tartsd, hogy a tekinteted azon a ponton legyen, ahol a nyolcas kereszteződik. Rajzolás közben kövesd a szemeddel a ceruzát, mélyen, ellazultan lélegezz be és ki! Ezt végezd el legalább tízszer!

Hogy ennek a módszernek a használata miben segít? A felsorolásból kiderül:

• összehangolja az agyi irányító központokat
• javítja a tanulási, olvasási, és egyéb kognitív képességeket
• a mozgás finomabb, görcsmentesebb lesz
• javítja a memóriát
• a megértés könnyebb lesz, az összefüggéseket jobban megértjük

Felhasznált irodalom:

• Csépe Valéria, Az olvasó agy, Akadémia Kiadó, Budapest, 2001.
  
• Daniel Whiteside, Gordon Stokes: Haladó One Brain, PÉM 100 Bt., 2011.
• Király Tibor – Szakály Zsolt, Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban, Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2011.

Jó összehangolást kívánok! 

Kovács Márton
2016.01.12.