Halogatás:

egy tevékenységet valamilyen okból kifolyólag későbbre halasztunk, késleltetünk, vagy egy döntést nem hozunk meg időben.

Szerintem mindenki élete során már szembesült saját halogatásával. Talán most is van olyan feladat, ami várja, hogy elvégezd, mégis már több hete halogatod, hogy nekiesel. A halogatás gyakorlatilag cselekvések és gondolatok gyűjtőfogalma, amik arra irányulnak, hogy valamilyen feladatot későbbre halassz, menekülj előle.
A pszichológia jelenlegi állása azt feltételezi, hogy a halogatás, mint a tevékenység elvégzését akadályozó félelem egy evolúciós örökség. Ugyanis az ősidőkben az ember nem rendelkezett annyi lehetőséggel, modern, szinte minden igényt kiszolgáló környezettel, mint a mai kor embere. Ha élelmet kellett szerezni, ha ivóhelyet kellett találnia, ha családját biztonságban akarta tudni, az életét volt kénytelen kockáztatni... és sajnos a rizikófaktora ezeknek a vállalkozásoknak hatványozottabban nagyobb volt, mint a mai korban. Gyakorlatilag ezt a "viselkedési módot, érzelmi válságot" örököltük a sejtmemórián keresztül őseinktől:
Feladat = élet; lehetőség; fejlődés; kudarc; súlyos sérülés; halál; betegség

Ezek a tényezők mind-mind a feladat részei voltak... a kérdés, hogy melyek érvényesültek. Ma már azonban nem kell félteni életünket, ha élelmiszert szeretnénk venni a közeli közértben. Nem leselkednek ránk vadállatok a kerti kútnál. Illetve nincs szükség a mindennapos éjjeli őrködésre sem a család védelme érdekében. Mégis a félelem, a veszteség, a kudarc, a belső halál érzése és élménye megmaradt. Ez az információ rengeteg lehetőségtől és magától a fejlődéstől tart vissza minket. De inkább húzza az ember az időt, napolja a dolgait...hiszen nem akarja megélni a kudarcot, vagy a veszteséget.

A halogatásnak egyénenként más-más belső oka lehet:

- törekedés a tökéletességre (ilyenkor a félelmet a bizonytalanság jelenti)
- önbizalomhiány (nem merjük képességeinket másoknak megmutatni)
- csapongó gondolkodás ( elveszünk a részletekben, így a munkát sem tudjuk hol megfogni)
- figyelemzavar ( belenyugszunk az információ hiányába)
- túlvállalás ( egyszerre mindent el akarunk végezni, nincs kész prioritás a fejünkben)
- múltbeli trauma ( ami a tevékenység elvégzéséhez kötődik)
- elfojtás (ehhez jellemzően egy jól bevált kiegészítő viselkedés tartozik, pl.: vakarózás, e-mailek ellenőrzése, könyvek rendezgetése, hisztiroham, stb...)

...Ez mind szép és jó, de mit tehetünk a halogatás ellen?

1. Rendszeresség
Ahol szabály és rendszeresség van, ott a kötelességtudat is jóval fejlettebb. Rendszerezzük teendőinket, és állítsunk fel prioritást napi feladataink közt, hogy átláthatóbbá váljon az előttünk álló út!

2. Szembenézés a halogatással
Megrögzött "elhárításimádók" részére ajánlott ez a módszer. Pár lépésben merüljünk el a problémában és tárjuk fel a halogatás valódi okát. Figyelem, ehhez nem árt a magas szintű őszinteség is! A boncolgatást a többszöri "Miért?" kérdéssel történik.
Pl.:  Miért halogatom a munkát?
      - Mert nincs kedvem megcsinálni.
       Miért nincs kedvem a feladatot elvégezni?      - Mert sok időt és energiát emészt fel.
       Miért emésztene fel sok időt és energiát?
      - Mert nem tudom hogyan kezdjek neki
       Miért nem tudod, hogyan kezdj neki?
      - Mert nem tudom pontosan, hogy minek örülne legjobban a főnököm.
       Miért érzem magamat ezzel kapcsolatban bizonytalannak?
      - Mert egyszer sem kértem ki a véleményét a munkámról.

Látható, hogy a probléma nem az, hogy nincs kedve a munkát elvégezni. A végén fény derült arra, hogy az illetőnek a munka sikeres és gyors elvégzéséhez csupán megerősítésre, visszaigazolásra lenne szüksége.

3. Játékosabb, szabadabb munkavégzés
Nem kell minden feladatunkat unottan, szürkén és figyelem teljes hiányában elvégezni, akár egy robot. Ha színt és életet tudsz vinni a tevékenységbe, sokkal szórakoztatóbb lesz a munka.

4. Boncolgatás
Bontsd részekre a feladatot! Lásd az elejét, a közepét és a végét! Így biztos talajon érezheted magad, hiszen tudod mikor és mennyi energiára lesz szükséged a bizonyos feladatrész elvégzéséhez.

5. Terápia, kineziológia
Ebben az esetben megkeressük a kiváltó okokat, amik blokkolják az egyént a tevékenység elvégzésében és természetesen megoldást keresünk.

A lényeg: Kezd el!

Kovács Márton
2015.04.28.