Kedves jelmondatom: "Lassan siess!'

A mai napi írásomat ennek a jelmondatnak kívánom szentelni. Részben azért, mert az egység és az egészség tónusát tükrözi, másrészt azért, mert 100%-ig passzol a kineziológia "látásmódjába".
Egyik fontos "tulajdonsága" a mondatnak, hogy nem tagad. Nem tagadja a lassúságot, és nem utasítja el a sietséget sem.
Azaz elfogadásra és tudatosságra szólít fel.

Elfogadásra, mert:
- felhívja a figyelmet a mulandóságra
- ráébreszt emberi természetünkre
- az élet állandó és egyben állandóan változó kozmikus törvényszerűségére mutat

Tudatosságra, mert:
- a tudatot figyelemre inti
- a felhasználható, rendelkezésre álló energiánkat a legfontosabb dolgokra irányítja- a fejlődés elvét követi
- megtanít minket szembesülni félelmeinkkel, és megtanít minket azokon felülkerekedni, hogy visszataláljunk "ösvényünkre"

Cselekedeteink, viselkedésmintáink, meghatározott helyzetekre jellemző érzéseink már-már normakövetőek. Mintha egy nemlétező paktum szerint működnének....bekapcsolnak, és érvényesülnek, követve napi rutinjainkat. Persze, ez a saját személyiségünk lüktetését követi. Alkalmazkodik hozzám, másokhoz, a társadalomhoz, és túlélést biztosít. Mert az ilyen rögzült események taníttatják meg velünk az élethez való alkalmazkodás alap lépéseit.
Hogy ha piros a lámpa megállunk. Ha szomorúak vagyunk, eszünk egy tábla csokit. Ha szeretnénk valamit, hisztizünk. Ha úgy érezzük, nem vesznek minket észre, feltűnést keltve hangosabban beszélünk, stb....

A bibivel akkor szembesülünk, mikor változni szeretnénk. Mikor ki akarunk ebből a már ördöginek tűnő körből kilépni. Ekkor kapcsolunk: ezt nem így SZOKTAM MEG. "Ebben a megoldásban nem vagyok biztos, ezért vagy óvatosan lépek a változás mezejére, vagy...inkább meg se próbálom" - mondhatnánk.
A folyamat közepén ráébredünk- ha figyelünk - az okra: a változást kényszerítjük. A kényszer ereje nemhogy rengeteg energiát őröl fel, de számunkra természetellenes, abnormális, .... legrosszabb esetben betegítő, félelmet keltő lesz.

A "lassan sietés" elvét betartva képesek leszünk számunkra harmonikus lépéseket tenni a változás felé. Félelem, szorongás, kudarcvárás nélkül. Csak mikor már ráléptünk a változás mezsgyéjére, és átszellemülten szemléljük magunkat, akkor ébredünk rá: "könnyebb vagyok" / "könnyedén cselekszem" / "harmóniában élek".

Ne feledd, a változás akkor a legeredményesebb, leggyorsabb, ha az harmóniában van veled. Ha azt könnyedén, negatív hozzáállás és stressz nélkül vagy képes meglépni. Ebben segít a meditáció, a kineziológia, és minden tudatosságot fejlesztő gyakorlat. Merjétek gyakorolni, hogy a változás egyben a teljes egység lüktetésével ajándékozzon meg benneteket!

Legyen neked is mottód: LASSAN SIESS!

- Kovács Márton 2015.03.04.