„Te vagy a szín, melyet választasz, s ez tükrözi lelked szükségletét."
Vicky Wohl: Aura-Soma

A színek "pszichológiájának" alapja a szinkronicitás, amely az ok-okozati összefüggésen túlmenő, magasabb szintű kohéziós erőt jelent. A szinkronicitás törvénye szerint a színek szoros összefüggésben állnak az emberi aurával, az ember személyes vonásaival és lelkének rezgéseivel. A szinkronicitás nem minőségeket, inkább a színekhez kapcsolható archetípusokat "visszatükrözve" fedi fel személyiségünk jellemeit.  
A színek segítségével könnyen, és ítélkezés nélkül van lehetőség:

• a személyiség feltérképezésére
• a múltbéli traumák felidézésére
• a karmikus feladat tudatosítására
• a jövőben várható hozzáállás megismerésére

E négy pont kifejtéséhez és ismertetéséhez 1-1db színpár kiválasztására lesz szükség. A választott színpárokat aszerint elemezzük, hogy a szín milyen jelentést hordoz az adott kérdésre vonatkoztatva. A beszélgetés során segítségként szolgál, ha megkérjük a vizsgált személyt, hogy beszéljen a választott színpárhoz való viszonyáról. Milyennek érzi a színt? Szereti-e a színt? Továbbá vizsgáljuk meg, hogy a színek milyen viszonyban vannak egymással. A logika, a szeretet és a ráhangolódás ereje csodálatosan pontos képet tud visszaadni a kezelt tudatalattijából ezzel a módszerrel!

Ezzel a kiegészítő önismereti módszerrel szórakoztató, színes, precíz, és kiváló képet lehet a személyiségről felvázolni. A konzultáció során szerzett tudás az alábbi területeken alkalmazható:

                munkahely

                divat

                otthon színei

                egészségmegőrzés

                gyógyítás

                személyiségfejlesztés

 Hogy a módszer sokszínűsége kézzelfogható legyen, vegyünk egy példát!
Választott színpár:

A színek olyan embert mutatnak, aki békeszerető és türelmes. Gyógyító képessége van, és könnyen szót ért másokkal. Harmonikus ember. Erős hite segíti a mindennapi élet nehézségeivel szembenézni. Hisz az élet misztériumaiban és tiszteli azokat. Megértő és jó szándékú. Nemes szándékok vezérlik, szebbé akarja tenni a világot.

A személyiségének negatív mintái: Nem szereti sőt, kifejezetten kerüli a felelősséget és az elvégzendő feladatokat. Gyakran nem akarja felvenni az élet által diktált ritmust. Lehetnek elvágyódó , narcisztikus álmodozásai, esetleg illúziói másokkal kapcsolatban.

A színek jelentései

 Forrás: Lilian Verner-Bonds: Színgyógyászat. Szukits Könyvkiadó. Szeged, 2009 166 o.-266.o.

Ha egyszer valaki elkezdi a lélek vizsgálatát, gyógyítását, belemerül a pszichológia rejtelmeibe, akkor a tudása nem állhat meg egy ponton. Nem kényelmesedhet el egy terapeuta a megszerzett ismeretanyagának biztonságában. Ugyanis mindig, állandó késztetést fog érezni saját módszereinek fejlesztésére, tudástárának növelésére. Így a kineziológusok munkája egyszerre jelent kikapcsolódást, munkát, állandó tanulási és fejlődési lehetőséget, egészségmegőrzést és prevenciót is egyaránt.
Eszköztára ezáltal végtelen oldási lehetőséget biztosít a tréner számára, hogy az a lehető legjobban és leghatékonyabban tudja oldani az egyén problémáját és segítse őt az egyensúly megtalálásában.

Éljetek harmóniában a színekkel, fogadjátok be azokat! Jó elmélyülést nektek a színkavalkádban, ezen a szép, langyos hétvégén!

Kovács Márton
2015.04.11.

Mindannyian keresőként, spirituális megismerés céljából /is/ születtünk le ebbe a csodálatos, és sokszínű anyagi világba. Aki nem is rendelkezik "spirituális önismerettel", az is tudatlanul, de a békét keresi. /Természetesen itt elsősorban az emberi természet békéjéről van szó, nem társadalmi értelemben. A kérdés sokunkban fel is vetődik:
- Mi a béke? Mi jellemzi ezt az állapotot?
- Hogyan érhetjük el a békét?
- Milyen lehetőségeket kínál számunkra ez a nyugodt állapot?

A béke fogalma egy nyugalmi, harmonikus állapotot jelöl. Összességében az ember békéje egyszerre feltételezi testi szinten a szervezet egészséges, fejlődésképes állapotát, szellemi szinten kiegyensúlyozottságot, tettrekészséget, tudatos cselekvést, lelki szinten pedig nyugalmat és harmóniát. Nem is csoda ezek után, hogy a békét kereső feladata nem egy gyors lefolyású folyamat, hiszen az emberi élet minden aspektusában a harmónia elérése a cél. Ha ez egyik szinten, mondjuk szellemi szinten valaki harmóniában /jelen esetben:/ "látja" magát, nem eredményezi, hogy az egyén elérte a béke állapotát. Hiszen testi szinten gyötörheti gyakori migrén a sok agyalás és gondolateregetés következtében. A béke tehát szorosan összefonódik a testi-szellemi-lelki egészséggel és harmóniával. Ha bármelyik szinten nem tudjuk megélni a harmóniát, csak a béke látszatát keltjük, megvezetve ezzel magunkat, akadályoztatva a természetes fejlődésünket. A béke útja tehát az élet minden aspektusán keresztülvezeti a keresőt, és minden szinten harmóniát követel.

A béke megtalálásával egy olyan állapotot érünk el, ami a lélek csendes, nyugalmi állapotát tükrözi. Ebben az állapotban a különböző szintekhez az alábbi minőségek társulnak:
- Testi szint: egészséges szervműködés, rendületlenül működő kiválasztás, vérünk tápanyagminősége kiegyensúlyozott, érzékszerveink a környezethez alkalmazkodva működik, izmok fejlettek, egyenes testtartás, kiegyensúlyozott járás

- Szellemi szint: kiegyensúlyozott és pozitív gondolatok, egészséges légzés, tiszta beszéd, könnyű és hatékony cselekvés, cselekvőképesség, a környezeti impulzusokhoz igazodó, harmonikus viselkedés, elfogadás, érdeklődés, kreativitás, egészséges táplálkozás, kiegyensúlyozott folyadékbevitel, rendszeres testmozgás

-Lelki szint: boldogság, önbizalom teli életmód, lelkesedés, egyenrangúság érzése, ráhangoltság Önmagunkra és a Világra, tapintatosság, figyelmesség, harmónia, önmegvalósítás képessége, béke

Ne feledjük, hogy ennek az állapotnak az elképzelése, a magja bennünk van, tudatalattink ismeri ezt azt állapotot. Az akadályozó tényezők az EGO és az egyéb, tudatunkban - tudatalattinkban rögzült mintáink. Ezek az erős "hártyák" tartják össze személyiségünkben azokat az elemeket, amik a világban segítik túlélésünket, alkalmazkodásunkat és határozzák meg elképzelésünket a világról és a jövőbeni cselekvéseinkről. Röviden ezt akár hitrendszereknek is mondhatjuk.
Ehhez a "hártyához" tartoznak:
- megtagadásaink
- önismeretünk "sebei"
- múltban megélt traumák, amik a jelenbeli alkalmazkodás mértékét befolyásolják
- előítéletek
- szokások
- függőségek
- gyakori betegségeink, allergiáink
- világnézetünk

Ami egységes az összes békét kereső útban: az az EGO hártyájának felszámolása. Minden egyes békét kínáló módszernek ez a magja: az EGO "legyőzése" az önismeret módszerével, amely egyenesen a béke felé vezeti a keresőt. Ilyen módszerek: pszichológia, kineziológia, családterápiák, jóga, chikung, meditáció, és még sorolhatnánk. Ahogy az EGO szerepe háttérbe szorul, új utak nyílnak meg előttünk: lépj is arra az útra!
A mai világban az út keresőinek dolga kicsit könnyebb, hiszen rengeteg módszert ismerhet meg, rendkívül rövid időn belül. Az út ettől függetlenül ugyanolyan hosszú, de az út elejének megragadása már nem követel annyi időt és energiát.

Sok sikert és kitartás kívánok a béke keresőinek! Akik úgy gondolják / érzik, segítségükre lehetnék, írjatok bátran a blogon keresztül, vagy keressetek meg Facebookon: https://www.facebook.com/kineziol/

Kovács Márton
2015.04.05.

Bevallom, kicsit taoista ízű lesz a mai bejegyzésem. Így azt is mondhatnám, nincs is konkrét, irányított célja. Nem akar kitűnni a többi bejegyzés közül, csak azt kéri, fogadd el.

Azért is tartom fontosnak, hogy ebben a szemléletben írjak, mert óriási bölcsességet fogalmaz meg. Egy kicsit lazulj el, csitítsd le elméd zajos csapongását, és fordulj befelé! Majd tedd fel magadnak a kérdést:
- Mi az, amit már évek óta üldözöl? Van olyan célod, elvárásod az élettel szemben, amit már akár évtizedek óta üldözöl? Legyen az munka, valamilyen célkitűzés a magánéletben, betegség leküzdése, személyiséged lényeges átformálása.
Ha megvan ez a vágyott cél, tedd fel magadnak a következő kérdést: Megéri ez az egész hajcihő? "Nem..., de..." - Lehetne a válaszod magad felé. Itt az ideje, hogy szembenézz a ténnyel: ahogy egyre jobban szorítod kezedben a homokot, annál gyorsabban tűnik el kezedből a homok. Ez érvényes ezekre a célokra is: minél jobban, görcsösebben, erőszakosabban akarod megvalósítani a célt, annál többet ártasz. Nem csak magadnak, de a személyiségednek, fejlődésednek, rosszabb esetben környezetednek és a Természeti Törvényeket is áthágod.

Ennek komoly biológiai, fiziológiai hatásai is vannak:
- fejfájás, migrén
- emésztési problémák
- mozgásszervi problémák
- látás / hallás károsodás
...
De eredményezhet kevés testmozgást, közérzetromlást, ingerlékenységet, és még sorolhatnám a végtelenségig.
Így ismét felteszem a kérdést: Megéri ez a sok hűhó!?



Amit tudok Neked tanácsolni: Először fogadd el magad, nézz szembe legbelső Önvalóddal. Önvalód tudja a célt. Önvalód ismeri az utat. Önvalód ismer a legjobban Téged, hiszen az Te MAGad vagy!

Légy türelmes, alázatos és türelmes, hogy meg tudd hallgatni Önvaló tanácsait! Lassan siess, és kövesd figyelemmel az utat! Hiszen utad célod, és célod egyben utad is!

Kovács Márton
2015.03.28.

Az út örök és tétlen,
mégis mindent végbevisz észrevétlen.
Ha fejedelmek, királyok megőrzik,
minden magától rendeződik.
Ha kapálóznak és intéznek,
letöri őket a titkos természet.
Vágytalan a titkos természet,
s a vágy hiánya: béke,
az ég alatt a rend teljessége.

Lao-ce

El kell fogadnunk, hogy technológiailag folyamatosan fejlődő világunk változásainak ütemét szervezetünk fejlődése nem tudja teljes mértékben követni. Sőt, szinte egyáltalán nem. Gondoljunk akár a mindennapos stresszhelyzetekre. Ezekre a szituációkra még mindig ugyanazzal a fiziológiai-kémiai reakcióval válaszolunk, mint több ezer évvel ezelőtt, az emberiség őskorában. Az ősi ember szervrendszere veszély esetén ugyanazokat a folyamatokat indította be, mint a modern ember szervrendszere.
A stresszhelyzetre való alkalmazkodás "rövid" lefolyása:
- mellékvese "harci hormonokat" termel -> erek leszűkülnek -> vérnyomás nő -> a vér ütemesebben pulzál ereinkben
- a máj cukrot nyom a véráramba -> izmok tápanyagellátás növekszik -> létfontosságú szervektől energiát von el
- teljesen lelassulnak az emésztési, kiválasztási folyamatokat, a test "energiája" a vázizmokra koncentrálódik
- a test fertőzések elleni védőmechanizmusa leáll, az immunrendszer gyengül

A különbség a két élethelyzet közt az, hogy míg az ősi ember a közvetlen létfenntartásra /vadászat, menekülés, menedékkeresés, önvédelmi harc/ használta fel a stressz által felszabadult energiát, addig a modern ember olyan helyzetekbe keveredik, ahol nincs mindig lehetősége stressz által felszabadult energia azonnali levezetésére. Mert ugye a főnököt nem ütheted meg, a bunkó vásárló elől nem futhatsz el, és a biztosítóügynököt sem kergetheted ki házadból baltával. Így legtöbb esetben, ha nincs karbantartva testünk és szellemünk, kialakulnak a lerakodó stressz miatt lelki és testi betegségek.
A leggyakoribb stresszbetegségek:
- depresszió
- cukorbetegség
- kóros elhízás / alultápláltság
- magas vérnyomás, szív/érrendszeri betegség
- IBSz
- izom és ízületi fájdalmak, és a többi...

A modern embernek tehát nincs lehetősége a felgyülemlett energia elvezetésére, így az azonnali, vagy gyors nyugalmi állapotba sem tud visszakerülni. Ennek az eredménye, hogy energiarendszerünkben blokkok alakulnak ki, amik testi és lelki betegségekben fognak manifesztálódni, ha tartogatjuk magunkban ezt a fajta blokkot. Így tehát egy más módot kell találnunk arra, hogy ezt a blokkot feloldjuk, nyugalmat és békét teremtsünk önmagunkban, azaz, hogy helyrehozzuk a test homeosztázisát és javítsuk ellenálló-képességeinket.



Ajánlom figyelmetekben az alábbi, számomra kedves, és a modern kor elvárásainak (pénz, idő, befektetett energia) legmegfelelőbb "eljárásokat":

- napi 15-30 perces meditáció
- napi 30 perc sportolás
- tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás
- napi min. 2-3 l tiszta víz bevitele
- Chikung (személyes kedvenc :) )
- havi többszöri természetközeli kirándulás
- rendszeres, igényeinket kielégítő alvás
- figyeljünk a rendre és tisztaságra úgy kívül, mint belül és fordítva
- mellőzzük az ártó, istentelen, tisztátalan gondolatokat
- kerüljük az ártó, mocskolódó, csúnya beszédet
- másokkal szemben legyünk elfogadóak és szeretetteljesek
- beszédünk legyen őszinte, problémáinkat szívvel oldjuk meg, azokat merjük kimondani
- ha lehet, kerüljük az ártalmas ételek/italok/gyógyszerek/drogok fogyasztását, adj esélyt szervezetednek a gyógyulásra!

Ha ezek közül már párat betartasz, életed gazdagabbá, sikeresebbé, gyümölcsözőbbé válik! Amennyiben úgy érzed, mélyebben vagy blokkolva, bátran fordulj hozzám, szívesen segítek! :)

Kovács Márton
2015.04.02.

Nagyon bízom benne, és remélem, hogy van időtök MAGATOKRA, úgy nagyjából 15 perc erejéig naponta. Amikor kikapcsolhatjátok elmétek nyüzsgő motorját , és egy kicsit befelé fordulhattok. Amennyiben nem szoktatok magatokra áldozni időt ilyen tekintetben, feltétlenül, minél előbb kezdjétek el! Ez a csendes, nyugodt, békés 15 perc szóljon arról, hogy befelé tekintetek. Nem kell ide meditáció, elég, ha leülsz egy csendes, nyugodt helyre a szobában, és csak figyeltek. Gondolatok, ítéletek, értékelés, tervezés, számonkérés, számvetés nélkül. Hogy miért szorgalmazlak erre?


Mert itt a tavasz! Azaz, a kinyílás, megújulás, megismerés évszaka. A folyamatban a tél a mag(atok)ba süllyedés évszaka, míg a tavasz - folytatva a fejlődés végtelen spirálját - a kinyílás, sarjadás, gyökérvetés ideje. Ne feledjük, hogy egyek vagyunk környezetünkkel, a természettel, így ha igazodunk a fejlődés Természeti Törvényéhez, követjük azt, könnyebb dolgunk lesz az életben, a lelki és szellemi fejlődés rögös útján. Ne feledjük azt sem, hogy egészséges mag nélkül nincs életképes gyökér, így életképes fejlődés sem. Kövesd a természet fejlődését és ráébredsz, Te vagy a Természet, Te vagy a Tavasz... Légy tehát Te magad a nagybetűs Fejlődés, a Sarjadás! 

Nézzük meg, milyen hatást gyakorol az emberre, mint spirituális lényre a tavasz évszaka!
A tavasz a kínai Öt Elem Tanban a Fa szimbólumhoz tartozik. A Fa szimbolizálja a fejlődést, a test-lélek-szellem reneszánszát, az újrakezdést, a gyökérvetést. A Fa elemhez "tartozó" szerveink a máj és az epehólyag, ezeket Fa minőségű energia működteti. Mint tudjuk, legfontosabb méregtelenítő szerveink a máj, illetve az epe, amit a máj termel. Ugye már milyen sok hasonlóságra bukkanunk? Észrevehetjük, hogy az évnek valóban ebben a szakaszában kezdjük meg sokan a méregtelenítő kúrákat, életmódváltásokat, rossz szokásaink letevését. Ez nem véletlen, ugyanis a Fa energiája az, ami a személyiséget tudatalatti szinten készteti arra, hogy a mérgektől kíméljük magunkat, azoktól megszabaduljunk. Ezért is fontos az, hogy az évnek e korai pontján vessünk számot saját mérgeinkről, ugyanis a Fa elem "negatív érzése" a harag, düh, méreg.  Ha ezt nem tesszük meg, az eddig felgyülemlett méreg bennünk marad, sőt, ha elég haragot termelünk, súlyos lelki és testi szintű következményekkel kell számolnunk.


Az egyensúlyhiányra utaló jelek, amikre tavasszal érdemes odafigyelnünk:
- gyakori izomgörcsök, ínfájdalmak, ízületi fájdalmak
- rosszabbodó látás, és hallás képesség, szem, és - fül fájdalmak
- gyakori fejfájás, erős migrén, nyaki panaszok
- hirtelen fellépő testi - lelki panaszok (hirtelen harag, hisztiroham, dühkitörés...)
- máj és epeproblémák jelentkezése, erősödése
- szeles idő által okozott megbetegedések ( megfázás, nátha, allergia, szeles idő miatti belső feszültség)

Ha a fentebb felsoroltak közül több tünet is passzol jelenlegi helyzeteddel, a Fa minőségű energia blokkolt energiarendszeredben, ami akadályozza a szervek funkcionális működését, egyben akadályozza a fejlődésedet is. Lelki szinten haragot, dühöt, szembenállást, sértődöttséget, indulatosságot eredményez ez a felborult egyensúly. Testi szinten gyakoriak lehetnek a fejfájások, migrének, izomfájdalmak. Ebben az időszakban a blokkolt szervezet hajlamosabb a megfázásra, hőemelkedésre, náthára. Nem is csoda, ha a blokkolt állapotban nem tudsz figyelni munkádra, a magánéleted "zajos-zavaros", és gyakran füstölögsz.

Ne feledd, hogy ez az egyensúlyhiány ebben az időszakban helyrehozható! Vedd kezedbe az irányítást és légy tudatos, odafigyelő! Ha ebben az időszakban úgy érzed, rád férne egy méregtelenítő kúra, azt most kezdd el, hiszen a szervezeted ebben az időszakban van a méregtelenítő- képessége csúcsán! Ha lelki szinten érzel magadban haragot, szembesülj dühöddel és keress a helyzetre megoldást! Ha úgy érzed, a stresszelő helyzet természetes, fogadd el! Ha tudsz a helyzet ellen tenni, érezd magadban a tettrekészséget és a hajlandóság lendületét! LÉGY TE A MEGÚJULÁS, A TAVASZ!

Tavaszébresztő kérdések, amelyeket a csendes 15 perces elmélyülésre ajánlok Nektek:
- Hogyan érzem magam tavasszal?
- Hogyan érzem magam szeles időben!
- Hogyan érzem magam, mikor rám süt a nap?
- Hogyan viselkedem szokatlan, újszerű helyzetekben?
- Hogyan kezelem az engem terhelő nehézségeket?
- Hogyan viszonyulok a savanyú ízekhez?
- Szembe merek nézni saját haragommal?
- Hogyan nyugtatom magam? Az hatásos?
- Gyakran vannak izomfájdalmaim? Azok miből erednek?
- Gyötör fejfájás? Az miből ered?
- Meg tudok bocsátani magamnak, környezetemnek?
- El tudom fogadni jelenlegi helyzetemet?
- Hogyan viselkedem, ha elönt a méreg?
- Rendben van a kapcsolatom szüleimmel?

Bimbózzatok, viruljatok! Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, fordulj hozzám bizalommal! :)

Kovács Márton
2015.03.24.

A mai bejegyzésem azoknak szól, akik érzik, nyomja valami megfoghatatlan súly az életüket, lelküket, mégsem szeretnének segítséget kérni.
A hezitálásuk érthető. Egyáltalán nem olyan társadalomban élünk, ami a feltétel nélküli odaadásra és az önzetlen segítőkészségre épülne. Kár is lenne felidézni azokat a múltbeli pillanatokat, mikor apró segítséget kértünk valakitől, és kihasználtak / átvertek / becsaptak / kisemmiztek bennünket. Ezek a negatív élmények legtöbbször bennünk ragadnak, rögzülnek tudatalattinkban. Sajnos a tudatalatti ezért vészhelyzetben előszeretettel vetíti le nekünk azt a negatív belső képet, amit segítségkéréskor megéltünk. Ez a reakció természetesen egyszerre áldás - "hiszen már tudom, hogy hozzá nem megyek segítségért" - és átok - "mert elbizonytalanodtam, talán nem is érdemes a problémával foglalkoznom". Azaz agyunk - mint több dimenzió felfogója, érzékelője - egyszerre mutatja a jelent és a múltat. A döntés meg személyiségünkön múlik, mit választ.
És itt baj, mert elbizonytalanodunk....mi a helyes? Mi nekem a legjobb? Ismerem igényeimet egyáltalán? - merülhet fel belső kérdésünk

Sztori következik:
Attila szerető családban nőtt fel, jelenleg 11 éves. Kevés barátja van, eléggé szégyellős, hallgatag, és visszahúzódásának egyetlen oka: szégyelli kinézetét. Ugyanis Attila barátunk túlsúlyos, a korabeli gyerekekhez képest dundibb testalkatú.
Egy napon szülei megunják a gyerek folyamatos panaszkodását a csúfolódó osztálytársakról, a fogyás nehézségeiről, az élet vele szembeni különös kegyetlenségéről, elviszik őt dietetikushoz. A dietetikus felé menet Attilában előtör a szégyenérzet által generált ellenállás, ami agresszív hisztiként tör fel. Majd a dietetikushoz beérve olyan műszerekkel szembesül a szerencsétlen, amik félelmet keltenek benne: futópad, légzésmérő maszk, orvosi készítmények, az orvos (neki ilyenkor az orvos személye is félelmetes lehet) , mérleg, vérnyomásmérő, pulzusszámláló műszerek, stb..... Az orvos a vizsgálat során utasításokat is ad: "Ennél azért több futást vártam. Ne szenvedj, menni fog az! Vedd le a pólód!...."
A végeredmény: egy idegroncs gyerek, aki minden érzékszervén keresztül kapta a distresszt. Attila barátunk garantáltan nem fog többet testsúlyproblémájával már senkihez se fordulni. Sőt, ha Önbizalma kicsi marad, lehet, hogy ezt a "problémát"- hiszen Ő ezt jellemhibának éli meg - sose fogja megoldani. Hiszen Attilát átverték: finom, megértő segítség helyett ugyanazt élte meg, mint eddig: lesajnálást, cikizést, hisztit.

Ne hagyd, hogy a múltban megélt esemény elriasszon a jelenbeli segítség kérésétől! Légy körültekintőbb, figyelmesebb, mint a múltban voltál, hogy ki tudd kerülni a már ismert akadályokat! Ezt tedd meg magadért, fejlődésedért! Véleményem szerint egy apró probléma sem ér meg annyit, hogy azt elfojtsuk...hiszen ki tudja, milyen lehetőségeket szalasztasz el a visszautasítással.
Ha bármiben segítségedre lehetek, fordulj hozzám, írj bátran. Vagy ha van ilyen tanulságos történeted, oszd meg bátran!

Kovács Márton
2015.03.19.

Elnézéseteket kérem, hogy ilyen keményen kezdem a mai témát, de úgy gondoltam, ez az állítás tükrözi legjobban a bejegyzésem magját. Finoman fogalmazva: nem vagyunk függetlenek származási családunktól, ahol-amibe születtünk. Akármilyen viszonyban is legyünk szüleinkkel, viselkedésük, tanításaik közvetlen ráhatással alakítják, alakították személyiségünket. Ez a hatás legerősebben a csecsemő és kisgyermek korban érezhető.


Tőlük származik / ők alakították:
- hitrendszerünk alapját ők fektetik le
- világképünket megalapozták
- kapcsolatainkra jellemző szeretet mértékét tőlük láttuk először
- társas viszonyainkra jellemző szeretet egyenesen azonos a szűk családban lévő szeretet mértékével
- adás-kapás törvényszerűségét általuk ismerjük meg
- a valakihez tartozás elementáris szeretet élményét rajtuk keresztül ismerjük meg
- előítéletek
- szokásrendszereink magját ők befolyásolják
- társadalmi és identitás tudatunkat ők alakítják
- előítéleteket, normákat, alap erkölcsi értékeket ők ültetik belénk
- ....

A lista szinte végtelen,egy családterapeuta valószínűleg még több oldalon keresztül tudná folytatni a felsorolást. Az alább felsorolt értékek javát kb. 7 éves korig  kapjuk családunktól. A kapott értékek mélyen rögzülnek a személyiségünkben, formálják motivációinkat, viselkedésünket.

A jó önismeret segít abban, hogy ezeket az értékeket felismerjük magunkban. A felismerés által egyrészt közelebb kerülünk a valós önmagunkhoz, másrészt felismerjük magunkban azokat az elemeket, amelyekre már nincsen szükségünk. Ilyenek lehetnek az önsorsromboló szokások, negatív hozzáállásminták, súlyos előítéletek. Habár ezzel a felismeréssel, feladással lelkiismeretünk terhelődik, mégis megszabadulhatunk rengeteg olyan tényezőtől, ami gátol bennünket a harmónia és az egység megismerésében. Ne feledd, hogy a felismerés jelenti a legerősebb feloldozást a terhek alól! Ne ítélkezz, ne ellenkezz! Fogadd el önmagad, és éld meg a változást!

Ha úgy érzed, a családod által valamiféle terhet cipelsz a válladon, vagy rossz lenne a kapcsolatod családoddal, keress fel egy családterapeutát, akik segít a negatív minták feloldásában!
Személyes ajánlatom, akikhez forduljatok bátran:
https://www.facebook.com/groups/1491165461143028/?fref=ts
https://www.facebook.com/groups/393920990770901/?fref=ts

A mai bejegyzésem címét párszor elolvasva egy ördögi kör rajzolódhat ki agyunk mondatértelmező területén. Maga a fájdalom elhallgatása, elfojtása pont ilyen kör-körkörös, önmagába visszatérő sémában nyilvánul meg. Nézzük meg, hogy pontosan mire gondolok:

1. állomás: énképünk forrása
Énképünk múltunkból, eddig megélt tapasztalatainkból táplálkozik, mivel maga a múltban megélt események azok, amik énképünk magját alkotják. Ide tartozik: személyiségünk, megtagadásaink, szokásaink, rögzül gondolataink, megszokott cselekvéseink, motivációnk mértéke, stb...

2. állomás: reaktív tudati készlet
Bejön egy gondolat. Maradjunk hűek a címhez, mondjuk egy bántó gondolat, pl.: "letenni a cigarettát". A gondolat jelenbeli megjelenését követően ez a tudati terület lesz az, ami a gondolatot - a leszokás gondolatát - összehasonlítja a múlt mintáival, tapasztalataival.

3. állomás: belső párbeszédek, elvárások
A sokat agyaló emberek esetében ez egy döntő állomás, itt derül ki, hogy mi lesz a "következő állomás", mit fogunk a jelenben cselekedni. A belső párbeszéd állomásán 3 állomásra tudja terelni a fejlődő gondolatunkat:
"A vágány": Meg tudom tenni
"B vágány": Nem tudom megtenni
"C vágány": Nincs választásom, nincs beleszólásom múltam felülírásában, áldozat vagyok, nincs bátorságom és önbizalmam a változás megvalósítására.

4. állomás: eredményezett cselekvés

A döntő állomás tehát a 3. számú, a belső párbeszédünk. Ugyanis a belső párbeszédünkben felsőbbrendű énünk és egonk ül le egymással szemben, és vitatja meg a cselekvés sorsát. Itt dől el minden. Önsorsrontó párbeszédeinket a kineziológiai kezelések során megismerhetjük, szembesülhetünk velük. Ezek lehetnek: előítéletek, neheztelések, megtagadások, sztereotípiák, félelmek, hiúságok, egyéni nézetek, személyes világképek, stb... Ha valamilyen félelem él bennünk a gondolattal kapcsolatban, cselekvésünk a múlt mintáit fogja követni, vagy végbe se fog menni, elrakjuk azt máskorra, várhatóan azonban ugyanezt a kört fogja leírni, változás nélkül.

A konstruktív változás akkor történik, ha ezt a kört el tudjuk hagyni, és kitörünk a belső párbeszédünk ciklusából. Ilyenkor érezzük és tudjuk, "meg tudjuk tenni" a változást, valósággá tudjuk tenni gondolatainkat, szándékainkat. Azaz, félretesszük félelmeinket, elfogadjuk a helyzetet és képesek vagyunk a jelen meglepetéseit fogadni, annak kihívásaival szembenézni.

Válaszd az ismeretlent, az újat! Ha úgy érzed, téged is egy ilyen fárasztó belső párbeszéd tart vissza a tényleges cselekvéstől, fordulj hozzám bizalommal! :)

Szép hetet Nektek!
Kovács Márton 2015.03.16.

Lehet, hogy furcsán hangzik a cím alapján a téma, azonban valós stresszoldó hatása van képzeletünknek. Hogy a kételyeket gyorsan feloldjam, leszögezem: agyunk nem képes a múltat és a jelent ; a látott és a valóban megélt dolgokat megkülönböztetni. Amolyan misztikus eszköz ez a miénk, ami nem ismeri a teret és az időt. Agyunk a tér-időn túllépett eszköz. Ez persze egyszerre áldás és átok, mert sok mindenben agyunk nem tud segítségünkre lenni. Nem is csoda, hogy szegénynek csak elenyésző részét használjuk. Személyiségünknek még óriási fejlődésen kell keresztülmennie, hogy agyunk teljes potenciálját hasznosítani tudjuk.

De tereljük vissza figyelmünket a tér-időn kívüliségre. Vegyünk példának egy trancsírozós, gusztustalan horrorfilmet. Habár az élmény, amit kivetítve látunk nem valós, agyunk mégsem tudja magát a látottaktól elhatárolni. Nem csoda, hogy este rosszat álmodunk, nagyobb idegi sokk esetén félni fogunk a sötétben, rettegünk a bohócoktól, undorodunk a vértől, feszültséget kelt bennünk egy harsány sikoly..... Hiszen mi ezeket átéltük. Láttuk / a mozivásznon / emberek kegyetlen halálát, ... nem is sorolnám még miket. Az élményt tehát tudatalattink a magunkénak tekint, és a sokkélmény a tudatalattink, illetve agyunk memóriájában tárolódni fog.

Érdekes, de ugyanez a helyzet belső mozifilmjeinkkel is. Nem véletlen, hogy a nagy bölcsek óva intenek minket rossz gondolatoktól, gyilkos képzelgésektől, pusztító fantáziálgatásokról. Hiszen azok a képek, amiket agyunkban, képzeletünkben magunknak levetítünk, tárolódni fog agyunkban. Minél inkább "élesebb" a képzeletben levetített kép, annál nagyobb valószínűséggel lesz valóság a képzeletből. Hiszen szervezetünk, szellemünk, lelkünk a képzelt képet minden áron meg akarja valósítani, ha már ennyire belemerült a fantáziálásba.... persze ha akarjuk a megvalósulását, vagy kíváncsiak vagyunk rá.

A KÉPZELET

A Föld a hazugság tisztítótüze; itt minden hazug körülöttünk: a tér ál-végtelenje, a dolgok ál-valósága, önmagunk ál-sokasága. S az ember-agyban még az igazság is táncol: egyszerre minden igaz, és egyszerre semmi sem igaz. A hazugság-áradatból az egyetlen kivezető út éppen az, amely a leghazugabbnak látszik: a képzelet. A sok ál-valóság közt képzeletedre van bízva az igazi valóság helyreállítása. 
Nem a hegy és nem a völgy a valódi, hanem a szépség, melyet képzeleted a hegyek-völgyek formáin élvez; és a jelenség világ ál-végtelenjéből képzeleteden át vezet az út a benned rejlő igazi végtelenbe. 
Más a képzelet és más a képzelődés, ahogy más a beszéd és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és igaz. 
A Földön mindaz, ami keletkezik és elmúlik, valóságnak neveztetik; csak éppen a képzelet tűnik olyannak, mintha teremtményeit a semmiből húzkodná elő. Az ál-semmi, ahonnét a képzelet merít: a valóság; s a sok külön-lévő ál-valóságban csak az a valódi, ami bennük semminek, képzeletnek rémlik: érzékelhetetlen, közös lényegük, a változó megnyilvánulások mögötti változatlan létezés.

Részlet Weöres Sándor A teljesség felé című művéből

Térjünk tehát a lényegre. Az alábbi gyakorlatot azoknak ajánlom, akik valamilyen válaszút, vagy valamilyen megpróbáltatás előtt állnak. Használják fel bátran képzeletüket ahhoz, hogy képzeletük segítségével pozitív végkimenetelt tudjanak a megpróbáltatáshoz betáplálni. Minél élesebb a kép, annál valóságosabbnak érzékeli agyunk. Minél valóságosabbnak érzékeli agyunk a betáplálást, annál nagyobb a siker esélye...hiszen agyunk úgy fogja a valóságban megélteket érzékelni, mintha az már egyszer megtörtént volna...pozitívan.

1. Takarjuk le egyik kezünkkel tarkónkat, másikkal homlokunkat. Tartsuk kezünket ebben a pozícióban.
2. Csukjuk be mindkét szemünket.
3. Lazuljunk el, várjuk meg, míg agyunk csapongása lenyugszik.
4. Képzeljük el, hogy az előttünk álló feladatot sikeresen, könnyedén el tudjuk végezni. Képzeljük el, hogy mit érzünk. Mit látunk. Mit hallunk. Milyen ruhában vagyunk. Hogyan érezzük magunkat a szituációban. Hogyan viszonyulnak hozzánk az emberek a szituációban. Milyen melegek kezeink. Hogyan simul lábunk a talajhoz.... stb. Minél részletesebb, pontosabb, és pozitívabb a kép, annál jobb lesz a végkimenetel.

Mindenkinek kellemes képzeleti-stresszoldást kívánok!

Kovács Márton
2015.03.11.

Minden mindennel összefüggésben van. Aki spiritualitással, orvoslással, vagy bármilyen emberi tevékenységgel foglalkozik, észrevehetett már összefüggéseket szakmájában. Hiszen minden tevékenységünk kihatással van ...mindenre, így szervezetünkre, pszichénkre, környezetünkre, annak rezgésére, és még sorolhatnám....Nem különb a helyzet a szervezetünk - megélt érzéseink, emlékeink viszonylatában. Most a fejfájás és annak lelki háttere között szeretném a párhuzamot bemutatni.

Stresszes időszakban, feszült helyzetekben már tudjuk, hogy a test természetes homeosztázisa felborul.
- Szerveztünk vér és tápanyagellátása megváltozik, mozgatószerveink kapnak több energiát az "üss vagy fuss" reakcióhoz.
- Oxigén igény megnő, természetes légzésütemünk változik, szaporább, mélyebb lesz
- Kiválasztási és emésztési folyamatokban változás tapasztalható, felületesebb, de gyorsabb lesz az emésztés
- Idegrendszerünk érzékenyebbé válik, így az érzékelés is kiélesedik- Szívverés felgyorsul
- "Védekező" hormonok termelése megnő

Ez a folyamat megy végbe minden egyes stresszesemény során szervezetünkben, ami hosszas igénybevétel után gyorsan elfárad, kimerül. Ez a kimerültség előidézhet később szervi fájdalmakat, idegi kimerültséget, eredményezhet boldogtalanságot. A kimerültségi szakaszban figyelmünk, tudatosságunk gyakran elkalandozik a múltban, a jövő latolgatásában, igazunk keresésében. Mindezek mellett sajnos úgy érezhetjük, elrohan felettünk az idő, nem tudunk jelen lenni, a jelent 100%-osan megélni. Az érzés mellé testi szinten a felületes légzés társul, hiszen ha elkalandozunk, figyelmünk a kiegyensúlyozott légzésünkről elkalandozik. A felületes légzés előjele annak, hogy nem éljük a MOSTot.

A hosszan tartó stressz hatására a légzés idővel felületessé válik, kicsi tüdőkapacitást vesz igénybe. Ilyenkor csak az egyik orrlyukunkon - általában a domináns féltekéhez tartozó jobb orrlyukunkon - vesszük a levegőt, aminek hatására vérünk pH értéke savasabb lesz. Vérünk emellett oxigénhiányban szenved. A légzés hiányának következtében testünk és vérünk pulzálása gyengébb, ritkább lesz, ami az agy természetes lüktetésének változására is kihat. A koponya kis lüktetése miatt a koponyavarratok leragadnak, ami túlnyomást eredményez az agyban. A túlnyomás eredményezhet:
    - migrént
    - erős fejfájást
    - hisztirohamokat
    - idegeskedés, feszültséget
    - elkülönültség érzését
    - búskomor érzést

A kineziológia azonban lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a letapadást könnyen és egyszerűen megszüntessük! A letapadás feloldásával agyunk és szerveztünk homeosztázisa helyreáll, ami lehetőséget biztosít arra, hogy görcsök nélkül képesek legyünk a MOSTban maradni.

Módszere:
1. Tartsd a 2 a) jelzésű pontokat, miközben társad a GV20 jelű ponton tartja mutató és középső ujjait! Amíg nem éreztek mindketten lüktetést a tartott pontokon, tartsátok ott ujjaitokat! Vegyetek közben mély, kielégítő lélegzetet és lazuljatok el!
2. Masszírozd meg a 2 b) jelzésű pontokon a kulcscsont alatti mellizmot, miközben társad a GV20 jelű ponton tartja mutató és középső ujjait! Amíg nem éreztek mindketten lüktetést a tartott pontokon, tartsátok ott ujjaitokat! Vegyetek közben mély, kielégítő lélegzetet és lazuljatok el!

                              /Kép forrása: Advanced One Brain® Procedural Handbook - 25.o./

Ha a fejfájás, feszültség nem szűnne meg, fordulj hozzám bizalommal! Fejfájás nélküli kellemes hétvégét kívánok!

Kovács Márton
2015.03.07.